„Ezentúl én fogom adaptálni kedvenc íróimat, és én fogom egyedül rajzolni azokat." (Zórád Ernő)

Az adaptációs képregények Magyarországon egyértelműen sajátos műfajt alkotnak - ebből a szoros irodalmi kötődésből ered maga az elnevezés is. Az ötletet az Amerikában nagy sikerrel futó Classics Illustrated adta, melynek mintája nyomán - igaz, egészen más okokból - az 1950-60-as évektől több száz hasonló képregény jelent meg a különböző vicc- és rejtvénylapokban. Ez az irodalmat támogató, terjesztő funkció lett a képregény „szocialista álruhája”, művelői között pedig olyan jeles alkotókkal találkozhatunk, mint Korcsmáros Pál, Dargay Attila, Fazekas Attila, Sebők Imre vagy Zórád Ernő.

Jókai Mór azon szerzők közé tartozott, kinek műveit előszeretettel adaptálták filmre és képregényre egyaránt. Zórád Ernő Névtelen vára a Füles 1979-es évfolyamában, 18 részletben jelent meg egy oldalpáron, majd öt évvel később, 1984-ben a Közgazdasági és Jogi Kiadó a Táltos Kiadásszervezési GM-mel karöltve, önálló, puhakötésű füzetben is kiadta a képregényt. Az újrakiadás nem csak nagyobb méretű és színezett volt, de hosszabb is - a szerző tíz egészoldalas képpel egészítette ki művét, s helyenként kisebb korrekciókat is végzett rajta. Különlegessége, hogy mind a forgatókönyvet, mind a grafikai munkákat Zórád készítette, holott a képregénykészítés során a különböző munkafolyamatokat (írás, rajz, színezés) gyakran különböző személyek végzik.

A részleten a képregény egyik panelje látható szövegbuborékok és képaláírások nélkül.

/Komornik Eszter/