Zórád Ernő kiállítás

Zórád Ernő kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Zórád Ernő Alapítvány,
valamint a kArton Galéria
szeretettel meghívja Önt, családját és barátait

2011. október 17-én, hétfőn 18 órára
a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermébe

a Zórád 100 programsorozat

A képíró Zórád
Kiállítás a művész irodalmi illusztrációiból

című tárlatának megnyitására.

Köszöntőt mond:
Zórád Katalin, a Zórád Ernő Alapítvány képviseletében

A tárlatot megnyitja: Kelecsényi László irodalomtörténész

Közreműködik: Balogh József harmonikaművész

A képíró Zórád - Kiállítás a művész irodalmi illusztrációiból című tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1053 Bp., Károlyi M. u. 16.)
megtekinthető 2011. október 18 - november 17. között.

A Privát Zórád kiállítás a kArton Galériában (1054 Bp., Alkotmány u. 18.) megtekinthető 2011. október 18 - november 25. között.

Zórád Ernő (Balassagyarmat, 1911 - Budapest, 2004) festő, grafikus, illusztrátor, író, karikaturista, és képregényrajzoló, akit a nemzetközi zsűri a világ 20 legjobb képregényrajzolója közé választott, a képregény műfajának úttörője, egyik legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselője. Nevéhez számtalan festmény és grafika, vers- és könyvillusztráció, képregény és diafilm fűződik.

A születésének 100 éves évfordulója alkalmából tartott emlékév keretében megrendezett kiállítás- és eseménysorozattal Zórád Ernő, a képző- és alkalmazott művészet számos területén maradandót alkotó művész mind mennyiségileg, mind minőségileg hatalmas életművének kívánunk méltó emléket állítani.

Az emlékév keretében két helyszínen nyílik meg egyszerre Zórád Ernő kiállítása: a Petőfi Irodalmi Múzeumban A képíró Zórád címmel látható egy válogatás Zórád Ernő irodalmi illusztrációiból, a kArton Galériában pedig Privát Zórád címmel a művész személyesebb jellegű munkáiból állítunk ki. A két kiállítás egyben a Zórád Ernő Alapítvány és a kArton által szervezett Zórád 100 című eseménysorozat nyitó rendezvénye is.

A felvidéki származású Zórád az Iparművészeti Iskolában végezte tanulmányait, mestere Haranghy Jenő volt. A második világháborúban katonai szolgálat mellett is festett, majd a háború után 1947-ben kezdett a sajtóban dolgozni - először a Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének rajzolt grafikákat, karikatúrákat. 1951-től, a Magyar Vasárnap és a Pesti Izé megszűnése után a Magyar Ifjúsági Lapkiadónál dolgozott, a Füles rejtvénymagazinnak rajzolt címlapokat több évtizeden át, de egyebek mellett a Ludas Matyiban, a Pajtásban, a Galaktikában, és más magazinokban, napi és hetilapokban is jelentek meg művei.

Első képregénye, a Winnetou (1957) volt az első magyar szóbuborékos képregény, melyet számtalan többi követett, főként irodalmi művek adaptációi és történelmi képregények, melyek széles körű műveltségének és gondos előtanulmányainak köszönhetően hiteles és részletes korrajzok is voltak.

Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között. Tevékenyen részt vett a magyar diafilm sikeressé tételében is, 1952-től számos diafilmet készített, például a Háry Jánost (1955), a Don Quijote-t (1956), vagy a Koldus és királyfit (1958).

Zórád nem csak képregényben és diafilmen alkotott maradandót, számos magazint és könyvet illusztrált, főképp Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveit. Önálló könyveket is kiadott, a Krúdy világa (1998), a Pest-Budai mozaik (2000), a Kalandozások egy régi fiákeren (2001) című köteteket, az Egy vándorfestő ifjúságai 1911-1951 című önéletrajzi riportregényét (2003) valamint saját szerkesztésében és képeivel jelent meg a Tabán - A háromszáz éves kártyavár (1997), és a Tabán – A lebontott romantika (2003).