art or business
art or business
Az “Építészet a képregényben” című kiállítást az Octogon Magazin szervezésében megrendezésre kerülő Építészet Hónap keretében mutatja be a kArton Galéria. A tematikus válogatás a Belga Képregény Múzeum gyűjteményéből került magángyűjteménybe.
1985-ben a francia Építészeti Kamara kiállítást szervezett “Vigyázat építkezés” címmel. Ez volt az első nagy megmozdulás, melynek az volt a célja, hogy a képregény és építészet közötti kapcsolatot illusztrálja, bár már korábban is hallhattunk arról, hogy az építészek képregény formájában adták le terveiket.
Az építészet és a képregény együtt, egymással kommunikálva különböző funkciókat tölthet be: lehet háttér, esztétikai kiegészítő vagy magyarázat.
A kiállításton látható rajzolókról kiderül, hogy nem csak “egyszerű képregényisták”. Jacques de Loustal építész, Hermann Herman Huppen belsőépítész, Joost Swarte ipari tervező. Néhányan közülük (Jacques Martin, Andreas Martens) szívesen nevezik magukat építésznek, míg mások: Franquin André, Hugo Pratt, Jean Graton, Willy Vandersteen inkább szakmaibeli asszisztensekkel veszik körbe magukat. A felsorolásból is kiderül, hogy az építészet fogalma és behatárolása a képregényben kinek kinek mást jelent, s ugyanazon építészeti elem többféle funkciót tölthet be, az olvasóra bízva, hogy ő miképpen s milyen kontextusban értelmezi a színeket és a vonalakat. A képregény építészeti alkalmazása segíthet bennünket abban, hogy történetünket időben és térben könnyebben elhelyezzük, s ugyanilyen elgondolásból használnak rajzolóink különböző szimbólumokat: az Eiffel Tornyot Párizs szimbólumaként, a Tower Híd London asszociációjaként jelenik meg, és ha valaki a mitológiából nem ismeri a Delfi jósdát, rajzát látva könnyen megelevenedhet az antik világ előtte. Jean Giraud Moebius például az egyiptomi piramosokat transzplatálja az Edna planétára. Néha csak a mai városok neveinek keverékéből kreált fiktív városnév az, ami futurisztikus hangulatot kölcsönöz: Nicolas De Crecy például New York sur Loire-ról mesél rajzaiban.
André Franquin az 1950-es évek képregényeire jellemző színes, optimista világot tár fel nekünk, Joost Swarte pedig egy bearanyozott jövőképet vetít elénk, mely az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás hangulatát hozza vissza.
A kArton Galériában bemutatott képregények holland, belga, francia kiadók gondozásában megjelent művek. A bemutatásra kerülő anyag különös hangsúlyt fektet a hetvenes évekre, melyben az építészet fontos szerephez jutott a képregényben és ezzel elindított egy új képregény-hullámot.
Jean Giraud Moebius, Hugo Pratt, Jacques de Loustal, Hermann Herman Huppen, Joost Swarte, Karel Biddeloo, Jacques Martin, Andreas Martens, Franquin André, André Franquin, Edmond Baudoin, Jean Graton, Alex Varenne, Jacques Tardi, Jean Graton, Willy Vandersteen , Nicolas De Crecy, Jean-Claude Mezieres, Alberto Breccia, Al Davison