Zórád Ernő: Egy vándorfestő ifjúságai 1911-1951

A kiállításon ezúttal a könyvben megjelent illusztrációk eredetijét láthatjuk viszont. Az önéletrajzi ihletésű regény személyes inspirációjú színes akvarelljeiből és a korabeli újsághírekből, rajzokból, fotókból összeállított naplóként használt kollázsaiból mindenki ráismerhet a képregény-rajzoló Zórádra, és a 20-as, 30-as évek sajtójának képi- és szövegvilágára: a Fibibuszra, a "pikáns szalon-élczlap Flirtre", vagy akár a Sporthírlapra, a Magyar Cserkészre. A kollázsokon Zórádnak írt levélrészletek, feljegyzések olvashatóak, a fotók mellé saját rajzait, vázlatait applikálta.

2001-ben a művész képregényeit mutattuk be, ezzel a kiállítással viszont a grafikus és akvarellista Zórádnak szeretnénk tisztelegni. Zórád szuverén, formailag és tartalmilag oly sajátos képi világának darabjai rajzművészetünk mesterdarabjai közé tartoznak.

A könyv illusztrációi, festményei, történetei talán az utolsó igazi gavallér önéletírása. Volt képügynök, focista, műkedvelő színész és énekes bérházak udvarán.

Lakott vidéki kúriákban, kültelki odúkban és Pest fényűző fogadójában az Angol Királynőben. Viharos szerelmek, átmulatott éjszakák. Nők, Nők és Nők. Telt szőkék, buja barnák és démoni feketék. Ilyen volt egyik élete. Másik élete a Tabán varázslójáé, a világhírű festőé, grafikusé.

Zórád Ernő: Egy vándorfestő ifjúságai 1911 - 1951 című könyv megvásárolható a nagyobb könyvesboltokban, valamint a kArton Galériában

Zórád Ernő (Balassagyarmat, 1911. október 16.) festő, grafikus, illusztrátor, képregény-rajzoló

Az Iparművészeti Iskolában végezte tanulmányait 1927-29 között, mestere Haranghy Jenő volt. A Magyar Vasárnap c. lapnál kezdett dolgozni 1947-ben. A Pesti Izé c. vicces, rajzos hetilapnak is megszűnéséig munkatársa volt. Első kiállítása 1947-ben volt Budapesten, majd a III., IV., V. Magyar Képzőművészeti Kiállításokon szerepelt. Több országban vett részt műveivel csoportos bemutatókon. 1970-ben Rómába hívták, a Salone del Comics fesztiválra a világ húsz legjobb képregény-rajzolójának közös kiállítására.

Önálló kiállításai: "Irodalmi pantheon" témában: Derkovits Terem (1960), Csók István Galéria (1981), Debrecen (1987), Írószövetség (1996). Kizárólag tabáni festményekkel szerepelt a Derkovits Te-remben 1983, '85, és '89-ben. 2000-ben önálló kiállítása nyílt a Duna Galériában és 2001-ben a kArton múzeum és galériában. 2003-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Francia Intézet állította ki munkáit. Részt vállalt a magyar diafilm sikeres éveiben. Kialakította a képregény művészetének igényes formáját. A műfaj egyik, nemzetközileg is elismert, legszínvonalasabb képviselője. 1951 óta a Magyar Ifjúsági Lapkiadónál, majd 40 évig a Fülesnél dolgozott. 1990-ben jelent meg önéletrajzi riportregénye, az Egy vándorfestő ifjúságai, 1997-ben saját szerkesztésében és képeivel a Tabán, 1998-ben a Krúdy világa. Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon (Sahy) a Városi Képtárban láthatók. "(.) humorával, ízes szatírájával suhintani is tud, de paskolni is, s nem téved mérték és arány dolgában. (.) Rajzai, amelyeket nem illusztrációnak készített, egy korszak irodalmának és életének remek illusztrációi." /Solymár István/ 2000-ben érdemei elismeréseként Zórád Ernőnek a Budavári Önkormányzat a "Budavár Díszpolgára" kitüntető címet adományozta és megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztjét.

Varázsló. Egy érzéki korról ír ecsetjével érzelmesen.

Faludy György

Nem egy-egy konkrét jelenetet ábrázolnak, inkább magát a kort.

( Népszabadság )

A megindultság és irónia, a mélabú és harsogó jókedv mintha egyszerre csordulna ki Z. tollának hegyén.

( Magyar Nemzet )

Nem tudhatjuk, hány napot, lámpafényes estét töltött Z. Mikszáth-tal adomázva kávéházi asztalnál, hányszor lesett be Szinbádként Krúdy varázslatát követve nagymultú szépasszonyok ablakán, hányszor álldogált a galoppon tikettet szorongatva, s a nyerés lehetőségét feledve egy arc, egy mozdulat igézetében. Tény, hogy keze nyomán életre kelnek a századvégi regényalakok.és a múlt-idézés végül is napjaink látásmódjától nyer eleven valóságot.

( Művészet )

Jó lenne EZT Párizsban is látni!

Michel Gyarmathy a Folies Bergères díszlettervezője, később rendezője és művészeti igazgatója

"Nekem száz oldal kell ahhoz, amit Ő egyetlen vonallal ki tud fejezni.."

Márai Sándor

Tudja azt valaki, nagyságos uram, hogyan fáj az öreg pincérnek a lába? Még a megcsalódott szerelmesek szíve sem fáj úgy. - Fridolin panaszkodik eképpen, Krúdy egyik novellájában. Fridolin, akit az 1954-es Képzőművészeti Kiállításon pillantottam meg Z. rajzai között. Igen, én is így képzelem az író közismert alakjait: a lúdtalpas ételhordót, a törpe zsokét, az elnyűtt bőgőhordozót, a dúskeblű delnőt, a hódító kalandort.

Szíve, képzelőereje és tehetsége segíti visszatükrözni a vérbő, gazdag, színes Krúdy-világot anélkül, hogy rajzait egy-egy konkrét mű illusztrálásának igényével készítette volna."

Krúdy Zsuzsa